A mikroprocesszoros szabályozó, vezérlő és szabályozó-vezérlő készülékek egyaránt lehetnek kompakt szabályozók az INTERNET irodalom szerint. Egységes nemzetközi terminológia hiányában minden gyártó tobzódik az elnevezésekben. Van olyan meghatározás, hogy a készülék kompakt dobozban van, más szerint több szabályozási hurok kompakt szabályozót alkot. A legérdekesebb az olyan kompakt szabályozó, amely PLC és analóg bemenetei is vannak. Természetesen minden összetett gyártmányt megillet a kompakt jelző. Mégis érdemes lenne valahogy megkülönböztetni az automatika szabályozó és vezérlő készülékeit. Első nekifutásra rendkívül egyszerű a feladat. A vezérlés visszavezetés nélkül működik. A többi szabályozás. Az élet viszont mindig bonyolultabb, mint az egyszerű terminológiai osztályozás. Az 1970-es évek közepétől a mikroprocesszoros technika rohamos fejlődésnek indult. Ma már rendkívül bonyolult programok futtathatók nagy biztonsággal olcsó mikroprocesszoros áramkörökön. Ezért szabályozók elláthatnak bizonyos PLC feladatokat és PLC-k kezelhetnek PID szabályozási köröket. A fejlődés olyan gyors, hogy csak a nagyon közeli időre lehet jóslásokba bocsátkozni.

A továbbiakban a félreértések elkerülése érdekében nevezzük az eddig általában kompakt szabályozóként ismert készüléket univerzális szabályozónak. A megnevezést rövidítsük így: UC (Universal Controller). Így már két fő csoportról lehet beszélni:

• PLC (Programmable Logic Controller)
• UC (Universal Controller)

Az előadássorozat célja az univerzális szabályozó működésének és használatának ismertetése, ezért a PLC-t csak összehasonlításokban szerepeltetjük. Természetesen ez nem jelent rangsort, vagy előnyös, illetve hátrányos megkülönböztetést.

A HAGA Automatika Kft. egy szabályozóján mutatjuk be egy UC tulajdonságait. A szabályozó előlapja az 1. ábrán látható a kijelzők és nyomógombok jelmagyarázatával.

Az ábrán jól látható a UC egyik legfontosabb jellegzetessége. A konfiguráló, beállító, editáló szervek (itt nyomógombok) az előlapon vannak. Minden beavatkozás, segédeszköz nélkül, a működés helyén megvalósítható. A kijelzők a folyamat minden fontos jellemzőjét, pillanatnyi értékét igen tömören, jól áttekinthetően ábrázolják. A folyamat belső értékeit a rendszergazda a jelszó beírása után a nyomógombok használatával, a működés zavarása nélkül lekérdezheti. Az információk érthetően jönnek elő a 12 digiten és a 18 LED-en.

Általában az ilyen típusú szabályozókat az automatizált rendszerek jól elkülönülő autonóm egységeinek szabályozására célszerű alkalmazni. A korszerű UC természetesen képes együttműködni a rendszer bármelyik készülékével, számítógépes interfészével, digitális ki és bemeneteivel. Ezenkívül rendelkezik egy nem manipulálható real time regisztráló interfésszel, amely printerkábellel printerrel köthető össze.
A HAGA Kft UC-je használhatóságát a működési blokkvázlat szemlélteti. (2. ábra)

A blokkvázlaton bemutatjuk a univerzális szabályozók másik fontos tulajdonságát. Az univerzális szabályozó a leggyakoribb szabályozási feladatok kész algoritmusát tartalmazza. A PLC-ben nincsenek ilyen speciális algoritmusokat. A bemeneteket és a kimeneteket programozással kell összerendelni. Bizonyára meg lehet írni olyan programot is, amely egy motoros szelepet tud kezelni. De ez nem a szokványos gyakorlat. Ha egy új mérnök jön az eddigi helyére ki kell találnia kollégája gondolatait. Ezzel szemben az UC-ben konfigurált és behangolt szelep szabályozási paramétereit bárki át tudja írni a műszerkönyv alapján.

Ugyancsak elképzelhetetlen egy összetett programszabályozást megírni egy PLC-ben. Az UC ben a programozó kitölt egy táblázatot és máris készen van. Editálása nagyon egyszerű, bárki elvégezheti a műszer előlapján.

Foglaljuk össze az eddigieket.
Az automatizálással foglakozó mérnök feladatai ellátásához elméleti, gyakorlati ismeretekkel kell rendelkeznie. A digitális technika eszköztára rohamosan növekszik. Ma már senki nem mondja, hogy a fejlődés lassulni fog. Közismert az a példa, hogy ha a gépkocsik fogyasztása olyan ütemben csökkent volna, mint például a PC tárkapacitása nőtt, akkor ma 1 liter benzinnel körül lehetne furikázni a földet.

Ez a rohamos fejlődés minden ismeretünket, tudásunkat szinte naponta elavulttá teszi. Az elméleti alapok közül már csak az alapelvek érvényesek. Az automatizálás lehetővé teszi a technológiák rohamos változását és tovább gerjeszti az automatizálás fejlődését. Így a mérnök kénytelen olyan feladatokat ellátni, amilyennel még sohasem találkozott. Az automatizálás veszélyes feladattá vált. A szakember tehát kénytelen iparjogi problémák is megoldani, sőt ez talán elsődleges feladata lett. Teljesen magára kell vállalnia döntése következményeit, mert épen a gyors fejlődés miatt, kell ajánlások és irányelvek (direktívák) alapján dolgoznia. A feladat nehézségét fokozza a világpiacon létező és mindenhol megvásárolható eszközök végtelen halmaza, amelyből választania kell.

A mikroprocesszoros eszközök két nagy csoportja közti választáshoz némi támpontot ad az 1. táblázat:

Kapcsolódó anyagok:

• Tartalomjegyzék